Fogalomtár
Amniocentézis (magzatvíz-vizsgálat)
Vékony tűvel mintát vesznek a magzatvízből, és a levált
embriósejtekből tenyészetet készítenek. A vizsgálat célja
alapvetően nem a magzat nemének megállapítása -- kivéve azt az
esetet, amikor félő, hogy a születendő gyermek nemhez
kapcsolódó betegséget örököl
Amnioszkópia (magzatburok-vizsgálat)
Olyan fájdalommentes vizsgálat, amely lehetővé teszi a
magzatvíz és a magzatburok megtekintését. A vizsgálat a burok
megsértése nélkül történik az amnioszkópos cső segítségével. A
terhesség vége felé, azaz a 37. hét után végzik, mivel a
vizsgálatnál viszonylag nagy a magzatburok megrepedésének
kockázata, ez kiválthatja a szülés idő előtti megindulását. A
vizsgálathoz a hüvelyen és a méhnyakon keresztül bevezetnek
egy mindkét végén nyitott csövet. Ennek egyik vége a burokkal
érintkezik, a külső nyílása a szeméremtesten kívül a szabadban
marad. A megfigyelést végző személy erősen megvilágítja a cső
belsejét, ettől a belső nyílásnál áttetszővé válik a
magzatburok.
Anyai és magzati vércsoport
Az anyai és magzati vércsoport összeférhetetlensége okozza a
csecsemő gyógyítható hemolitikus anémiáját (a csecsemő
vörösvértesteinek károsodása miatti vérszegénység). Ez az
újszülött vörösvértesteinek Rh pozitív felületi antigénjei, és
a köldökzsinóron á
Eklampszia (rángógörcs-roham)
Egymást követő, gyakran eszméletvesztéssel kísért
görcsrohamok, gyakoriak a terhességi toxémiának nevezet
állapotban.
Először szülő nő (primipara)
Az első gyermekét világra hozó asszony. Az első gyermek
megszülése általában sokkal megterhelőbb, mint az utána
következő gyermekeké.
Embrió (ébrény)
Így nevezik a terhesség első három hónapjában az anya méhében
növekvő emberi lényt. A terhesség negyedik hónapjától kezdve
az embriót magzatnak hívják. Az embrió (ébrény) és a magzat
között nem annyira az idő, hanem a fejlődéstani állapot
jelenti a határt, ugyanis a harmadik hónap végéig kialakul a
test és a belső szervek végleges formája; a születésig már
csak növekedés van.
Endometriózis
A méhtest nyálkahártyájával (endometrium) azonos szövet
rendellenes jelenléte más szervekben. A nyálkahártyarészek
leggyakrabban a petevezetékekre, a petefészkekre, a
méhszalagokra, a végbél és a méh közötti (Douglas-féle)
üregbe, a húgyhólyagra, a belek és a végbél nyálkahártyáján
alakulnak ki, de előfordulhat a köldökben is. A felsorolt
esetekben külső endometriózisról beszélünk. Belső
endometriózisnál a méh izomzatában található
méhnyálkahártya-részlet. A rendellenesen elhelyezkedő
szövetrészek ugyanúgy követik a menstruációs ciklust, mint a
méh, emiatt gyulladásokat okoznak, amelyek olyan
összenövésekkel, hegesedéssel gyógyulnak, amelyek gátolják
vagy megváltoztatják a szervek normális működését. Általában a
25-40 éves kor között jelentkezik és a menopauza alatt tűnik
el. Legkomolyabb szövődménye a meddőség.
Endometritisz
Méhnyálkahártya gyulladás. A méhtestet bélelő nyálkahártya
általában fertőzéses eredetű gyulladása
Gaméta
Ivarsejt. A férfi ivarsejtje az ondósejt, a nőé pedig a
petesejt. A gaméta 22 autoszómát és 1 nemi kromoszómát
tartalmaz (tehát fele annyi kromoszómát, mint a szervezet
többi sejtje).
Gátmetszés
A gát bőrének és izomzatának hüvelybemenettől kiinduló
bemetszése, mely megkönnyíti a magzat világrajövetelét és
megakadályozza a szülőutak és a gát nehezen gyógyuló sérülését
a szülésnél
Genetikai tanácsadás
A genetikai kutatások eredményeinek egyik legfontosabb
gyakorlati alkalmazása: mindazon biológiai módszerek és
eljárások összessége, melyek lehetővé teszik a genetikai
eredetű betegség utódokra történő átöröklődési kockázatának
megítélését
Genetikai terheltség
Az egy populációban genetikai okokból bekövetkező lehetséges
halálozásoknak az egy egyedre eső átlagos száma.
Gonorrea (kankó,tripper)
A köznapi elnevezéssel csak kankónak vagy trippernek
emlegetett, szexuális úton terjedő betegséget a gonokokkusz
nevű baktérium okozza. A betegség kialakulásának felfedezése a
nők esetében nehezebb, mert a gonorrea náluk nem mindig
jelentkezik viharos tünetekkel. Hatásos kezelés hiányában
súlyos szövődmények alakulhatnak ki: súlyos gennyes
kötőhártya-gyulladás, ízületi gyulladás,
szívbelhártya-gyulladás, meddőség. Régebben a vakságok 10
százalékát a szülés közben elszenvedett kankós szemgyulladás
okozta.
Gyermekágy
A szülést követő kb. hat hétig tartó időszak. Ez alatt az idő
alatt fejlődnek vissza a méh terhességi és szülési
elváltozásai. A visszahúzódás a méh összehúzódásai révén
történik, amelyek a mellretevéssel fokozódnak. Ugyanis az
oxitocin nevű hormon idézi elő a tejbelövellést és ugyanakkor
a méh visszafejlődését is. Ez a folyamat néhány napig
fájdalmas, mégis rendkívüli előnyökkel jár: gyorsítja a
visszahúzódást és ezáltal védelmet nyújt a vérzés és a
fertőzések kialakulása ellen. A szoptató kismamáknál a
gyermekágyi folyás is hamarabb lezajlik. A gyermekágyas
kismamának többet kell pihennie és ez alatt az idő alatt tilos
a házasélet is.
Ikerterhesség
Kettős vagy többes terhesség. Amikor ugyanazon pete egyszeri
vagy többszöri osztódása eredményeképpen jön létre, akkor
valódi, vagyis egypetéjű ikrek jönnek a világra. Ha több
petesejtet több hímivarsejt termékenyít meg egyszerre, akkor
voltaképpen egyszerre született testvérekről van szó, ők az
álikrek.
Ivf (in vitro fertilitás,mesterséges megtermékenyítés)
Az emberi petesejt megtermékenyítése az ondósejttel
laboratóriumi körülmények között, vagyis mesterséges módon. A
sikeres művelet folytatásaként a sejtosztódást követően az
embriót beültetik az anyaméhbe.
Köldökzsinór
A körülbelül ujjnyi vastag vezeték köti össze a magzatot anyja
testével, és ezen keresztül jut hozzá a fejlődéséhez
nélkülözhetetlen tápanyagokhoz. Előfordul olykor, hogy a
köldökzsinór rendellenes elhelyezkedésű, és ezáltal komoly
veszélybe sodorja a magzatot. Az egyik ilyen eset, amikor a
köldökzsinór a szokottnál mélyebben helyezkedik el a méhben,
és születéskor megelőzi a magzatot (előesés). Ez azért
veszélyes, mert a szülés folyamán összenyomódhat és ezáltal a
gyermek fulladását okozhatja. A másik esetben, ha túl hosszú a
köldökzsinór, könnyen rátekeredhet a magzat nyakára, ami
gyakran okoz fulladásos halált.
Magzat
A kialakuló emberi lény állapota a fejlődés első hónapjaitól a
megszületéséig. Embriopátiának nevezik azokat a betegségeket,
amelyek a méhen belüli élet első három hónapjában, vagyis az
embrionális korban jelentkeznek, fötopátiának pedig azokat,
amelyek a magzati élet későbbi hónapjaiban.
Magzatboholy-daganat (korionepitelióma)
Rosszindulatú daganat, amely gonadotropint (a petefészkeket
vagy a heréket serkentő hormon) termel, és a terhesség alatt a
méhlepény bolyhaiból indul ki. Ugyanilyen szöveti felépítést
mutató tumorok azonban a felnőtt emberek petefészkéből vagy
heréjéből is kiindulhatnak. Ezek viszonylag ritkán fordulnak
elő. Az orvosi néven korionepitheliómának nevezett daganat
különösen érzékeny és jól reagál a kemoterápiára.
Magzatmáz (mekónium)
Ez a zsírnemű anyagokból, lelökődött sejtekből, nyákból és
epéből álló, lágy, pépes, sötétzöld színű magzatszurok a
magzat bélcsatornájában képződik. Rendesen a szülés utáni
egy-két napon belül az újszülött végbelén keresztül kiürül.
Amennyiben a magzat a meconiumot a magzatvízbe üríti (ami a
terhesség végén vagy szülés közben amnioszkópos vizsgálattal
kimutatható) az a magzat méhen belüli rossz közérzetét
jelezheti.
Meddőség (sterilitás)
Amikor két éven át a gyakran és védekezés nélkül folytatott
házasélet ellenére sem következik be a terhesség, meddőségre
kell gondolni.
Méh (uterusz)
Üreges, izmos falú szerv, amely a húgyhólyag és a végbél
között helyezkedik el, és a belső női nemi szervekhez
tartozik. Az anyaméh fogadja magába a megtermékenyített
petesejtet, és innen jut a külvilágba szüléskor a már
kifejlett magzat.
Méhen kívüli terhesség (extrauterin graviditás)
Olyan terhesség, melyben a pete a méh üregén kívül tapad meg.
Leggyakrabban valamelyik petevezetékben, ritkábban a
petefészekben vagy a hasüregben. Nagyon sürgős felismerést és
beavatkozást tesz szükségessé, mivel a növekvő pete
környezetében a petevezeték könnyen megrepedhet, ami hasüregi
vérzést vált ki. Az első tünetek között barnás folyás, alhasi
fájdalom és rossz közérzet jelentkezik. Pontos diagnózis a
nőgyógyászati vizsgálattól és a hasi ultrahangtól várható.
Méhkürt (tuba uterina)
A méhből kétoldalt kiinduló, 12 cm hosszú, hullámos lefutású,
üreges nyúlványok, más néven petevezetékek, melyek a szabad
hasüregbe nyílnak a petefészkek közelében. Amikor egy érett
petesejt kiszabadul valamelyik petefészekből, e két vezeték
valamelyikébe kerül, hogy eljusson a méhüregbe
Méhlepényszülés (placenta-szülés)
A szülés végén a méhlepény és a bent maradt magzatburokrészek
távozása a méh üregéből. Bizonyos körülmények között (vérzés
vagy letapadás esetén), a méhlepényt művileg, altatásban
távolítják el. Előfordulhat, hogy szülés vagy vetélés után, a
magzatburok vagy annak egy része a méhüregben marad. Ez az
állapot azonnali orvosi beavatkozást igényel.
Méhnyálkahártya (endometrium)
A méh üregét bélelő nyálkahártya, melybe terhesség esetén a
megtermékenyített petesejt beágyazódik. Teherbeesés hiányában,
minden hónapban leválik.
Méhszáj-elégtelenség
A méhszáj belső záróizmának veleszületett vagy az élet későbbi
szakaszában kialakult rendellenessége. Ez okozhatja az
ismétlődő spontán vetéléseket.
Méhszáj zárása
Műtéti eljárás, melynek során vastagabb fém vagy műanyag
szállal körkörös varratot készítenek a külső méhszáj
magasságában, hogy megakadályozzák a magzat idő előtti világra
jövetelét (vetélés).
Méhvérzés (metrorrágia)
Két egymást követő menstruáció között, vagy a menopauza után
észlelhető vérzés. Ez a tünet feltétlen orvosi vizsgálatot
igényel, mivel rendszerint női nemi szervi betegséget (mióma,
méhtestrák stb.) jelez
Művi megtermékenyítés
Mesterséges megtermékenyítés. Szexuális aktus nélkül történő
megtermékenyítés, melynek során a spermát közvetlenül a leendő
anya hüvelyébe, a méhnyak tájékára fecskendezi az orvos. A
mesterséges megtermékenyítés legfőbb javallata a
férfimeddőség. Amennyiben a házastársnak nincs megfelelő
mennyiségű és minőségű spermája, úgy ismeretlen donorokét is
felhasználhatják az eljárásnál.
Nehéz szülés
A nehéz szülésnek számos oka lehet, azonban ezeknek két
csoportja létezik. Egyik az elégtelen mértékű
méhösszehúzódásokhoz kötődik, ezt dinamikusnak nevezik, a
másik csoportot a mechanikus akadályok képezik, mint például a
túl szűk medence, vagy a magzat viszonylag nagy méretű feje.
Neonatológia (újszülöttgyógyászat)
Az egészséges és a beteg újszülöttek élettanával, kóroktanával
foglalkozó orvostudományi szakterület.
Nőgyógyászat (ginekológia)
A női nemi szervek és az emlő betegségeinek megállapításával
és kezelésével foglalkozó orvostudományi szakterület.
Nullipara
Ezt az orvosi szakkifejezést a nőgyógyászok arra a nőre
alkalmazzák, aki még nem hozott a világra gyermeket, vagyis
még nem szült.
Orális fogamzásgátlók
Kombinált hormonkészítmények, melyek szájon át alkalmazva
megakadályozzák a nem kívánt terhességet, az ovuláció
gátlásával. A legtöbb fogamzásgátló pirulát a két legfontosabb
természetes női hormonból, az ösztrogénből és a
progeszteronból mesterségesen állítják elő. Előzetes
nőgyógyászati vizsgálat alapján választják ki a legmegfelelőbb
tablettát. A tabletta szedése bizonyos esetekben nem ajánlatos
(ellenjavallt).
Ösztrogének
Természetes vagy mesterséges szteroid hormonok (előbbi az
ösztradiol, az ösztron és az ösztriol, utóbbi pl. az
etinilösztradiol). Lehetnek emberi vagy állati eredetűek,
közös tulajdonságuk, hogy hatásukra a petefészektüszőben
található petesejt megérik és kiszabadul (ovuláció). A
természetes ösztrogéneket a petefészek, terhesség alatt a
méhlepény, valamint férfiakban - csekély mennyiségben - a here
állítja elő. Az ösztrogének a női nemi szervekre ciklikusan
hatnak. A nemi érés idején meghatározzák a női nemi jelleggel
együtt járó tulajdonságokat. A gyógykezelésben az
ösztrogéneket a menstruáció és a menopauza okozta zavarok és a
meddőség egyes formáinak kezelésére használják. Az ösztrogének
a fogamzásgátló tabletták hatóanyagai is.
Ösztroprogesztatív
Olyan fogamzásgátló gyógyszerek, amelyekben együtt vannak
jelen az ösztrogén és a progeszteron hormonok.
Peteérést fokozó szerek
Természetes vagy mesterséges gyógyszerek, melyek képesek
gyorsítani a pete érését és kiszabadulását a petefészekből.
Ezeket a szereket diagnosztikus tesztekben a terápiában, az
orvosilag nyomon követett megtermékenyítésben valamint a
meddőség kezelésében is alkalmazzák.
Petefészek (ovárium,adnex)
Ez a páros szerv és a méh - mellyel a petevezetékek kötik
össze - a kismedencében helyezkednek el. A petefészek állítja
elő a legfontosabb női nemi hormonokat, az ösztrogéneket és a
progeszteront.
Petefészek-eltávolítás (ovariektómia,adnexektómia)
Ennek a műtétnek az elvégzését a petefészek valamilyen
betegsége vagy fejlődési rendellenessége indokolja.
Petesejt
Női ivarsejt, melyet a petefészek termel és onnan jut a
méhkürtbe. A petesejt, akárcsak a hímivarsejt, 23 kromoszómát
tartalmaz, ezért ezeket gamétának is nevezik. Egyesülésükből
egy olyan sejt - a pete - jön létre, mely ugyanúgy 46
kromoszómából áll, mint a szervezet többi sejtje.
Petevezeték-lekötés
Visszafordíthatatlan műtéti beavatkozás, melynek során a
sebész leköti a két petevezetéket végleg megszüntetve ezzel a
fogamzás lehetőségét.
Prolaktin
A hipofízis által termelt hormonok egyike. Fő feladata az,
hogy biztosítsa a tejelválasztást a szoptatás alatt, azonban
egyéb folyamatokban is szerepet játszik (pl. anyagcsere
növekedés, szaporodás), gyakran a nemi hormonokkal együtt.
Stein-Leventhal-szindróma
Sokcisztás petefészek. Ritkán előforduló tünetegyüttes, mely
fokozatos amenorrhoeával (menstruációhiány), elhízással,
meddőséggel, erős szőrnövekedéssel jár együtt. A
megnagyobbodott petefészket vaskos fehér tok fedi. Oka a
veleszületett enzimopátia (enzim hiánya vagy csökkent
termelődése), amelynek következtében erősen csökken vagy
hiányzik az ösztrogén és a progeszteron, helyettük virilizáló
(férfiasító) hormon képződik. Átmeneti javusált hozhat egy ék
kimetszése a petefészekből.
Szalpingektómia
Az egyik petevezeték műtéti eltávolítása, legtöbbször
petefészekciszta, daganat vagy méhen kívüli terhesség miatt.
Szalpingitisz (petevezetékgyulladás)
A méhkürt egy- vagy kétoldali heveny vagy idült gyulladása.
Szülés
A magzat kijutása az anyaméhből. A szülés folyamata a
méhnyakcsatorna tágulási folyamatával kezdődik ( így alakul ki
a szülőcsatorna) és a magzatburok megszületésével fejeződik
be. A szülés lehet korai, késői, irányított vagy programozott,
ez utóbbinál a fájásokat (méhösszehúzódások) gyógyszerekkel
indítják meg a szakorvosok.
Szülészet
Az egészséges, normál lefolyású, valamint a kóros terhesség és
szülés elméletével és gyakorlatával foglalkozó orvostudományi
szakterület.
Szülésznő
Az egykor bábaasszonynak nevezett nő szakmája folytán
felelősségteljes munkát végez, ezért tevékenysége inkább
orvosi jellegű, és nem azzal ellentétes. A szülés
levezetésénél, valamint az újszülött ellátásban önállóan
tevékenykedik. Manapság ez a hivatás már férfiak számára is
nyitott.
Teratogén
Minden olyan dolog, ami terhesség alatt a magzatra károsító
hatással van és veleszületett rendellenességeket okoz. Ilyenek
a nagy adagban kibocsátott röntgensugarak vagy egyes
gyógyszerek. A legtöbb újonnan kifejlesztett gyógyszer
hatóanyagát, biztonsági okokból nem alkalmazzák terhes nőknél,
figyelmeztetik a felhasználókat arra, hogy várandós nők
számára ellenjavallt a készítmény. Olyan gyógyszer is
teratogén hatású lehet, amely az állatkísérletekben nem
bizonyult ártalmasnak.
Terhességi mérgezés (terhességi toxémia)
Az első terhesség utolsó harmadában jelentkező, a vesére ható
tünetegyüttes, mely fehérjevizeléssel, terhességi magas
vérnyomással, valamint testszerte megjelenő vizenyőképződéssel
társul.
Terhességmegszakítás (abortusz)
A terhesség megszakítása lehet célzott (egészségi okok miatt),
vagy szándékos (nem kívánt teherbe esés művi megszüntetése). A
célzott megszakítás a terhesség bármely szakában elvégezhető,
amennyiben az anya életére veszélyt jelent, vagy ha a
születendő gyermeknél súlyos, gyógyíthatatlan betegség ténye
áll fenn. Tízhetesnél idősebb terhességnél a megszakítás
műtéttel vagy prosztaglandinok segítségével történhet.
Termékenység (fertilitás)
Egy emberpár utódnemzési képessége. A fogamzás
bekövetkezésének valószínűsége függ a pár gyermekvállalási
óhajának mértékétől, a közösülések gyakoriságától, valamint
azok (menstruációs) ciklusbeli megoszlásától.
|
